Konyhalál

A világ legbizarrabb kávézói

 


Az emberek többsége rendszeresen jár kávézóba. Ha kávészerető, akkor egyértelmű, hogy miért, de egyébként van, hogy egy munkamegbeszélés, baráti találkozó vagy éppen egy randi miatt térünk be. És persze nem mindegy, milyen a körítés a kávénk mellé, azaz hogyan néz ki a hely.


Egyre magasabb az emberek ingerküszöbe, így egyre nehezebb a kávézóknak (vagy éppen más vendéglátóhelyeknek) különlegesnek, megjegyezhetőnek vagy éppen meghökkentőnek lennie, ami visszatérésre készteti a régi vendégeket vagy bevonzza az újakat.
Ha furcsa vagy éppen bizarr kávézókban szeretnénk felhörpinteni a napi betevőnket, akkor Japánban keressük ezeket a legjobb helyen. Ott ugyanis a cosplaynek, azaz egyfajta jelmezes előadóművészetnek, szerepjátékoknak komoly követő- és rajongótábora van, az utcai divatra, viseletre is hatása van. Nem csoda, hogy a kávézókba is begyűrűzik a cosplay-őrület, egyre több beöltözős vendéglátóhely között válogathatunk.


Maid café
Itt szolgálólány ruhás személyzet várja a vendégeket, a férfiakat mesternek, a nőket pedig úrnőjüknek szólítva. A ruházatuk van, hogy a múlt századbéli szobalányok, cselédek viseletére emlékeztet köténykével, fodrokkal, harisnyával, de van, ahol a felszolgálók cica- vagy nyuszifület hordanak. Japánban több mint 200 ehhez hasonló kávézó és étterem van. A legtöbb idelátogató anime, manga vagy videójátékrajongó, az ezekben szereplő karaktereket igyekeznek megjeleníteni a felszolgálólányok, akiknek átlagéletkora 20 év alatti, ez a szűzies, kislányos kinézet igen vonzó a vendégek számára. Érdekesség, hogy a vendégek kb harmada nő, azaz úrnő.
A maid foglalkozik sokkal “behatóbban” foglalkozik a vendéggel, mint egy átlag pincér, pl. az alap, hogy ő rakja a vendég kávéjába a tejszínt és a cukrot, de van, ahol kanállal meg is eteti. Sőt, néhol fültisztítást, váll-, hát- és karmasszázst is vállalnak vagy van, aki azért fizet, hogy a maid játsszon vele videó- vagy kártyajátékokat. A maid-ek munkája a korabeli gésákéra hasonlít, fő feladatuk a szórakoztatás.


Chubby Maid Café
Itt a kifejezetten teltebb idomú pincérlányok hozzák ki a rendelésünket, persze a szolgálólányruha itt is alapnak tekinthető.



Butler Café
Egyenjogúság van, a Butler Caféban a férfi pincérek komornyikruhába bújva szolgálják ki a nőket.
De van, ahol a felszolgálók tinédzser iskolásfiú jelmezben pompáznak.
Sőt, mivel a nyugati férfiak ott egzotikusnak számítanak, bizonyos kávézókban kizárólag helyes európai férfiak lesik a kívánságaikat.



Cross-dressing Maid Café
A férfi felszolgálók nőknek öltöznek – és nem igazán lehet róluk megmondani, hogy eredetileg nem azok…



No-pan Kissa
A pincérnők itt rövid szoknyát hordanak, ellenben alsóneműt nem. A padló meg tükrös… Ha megfizetik, szívesen le is hajolnak valamiért a földre. Ezek a helyek főleg a 80-as években voltak népszerűek, ma már csak néhányat találunk belőlük.


Nagomi kávézó
A japánok híresek az alázatos udvariasságukról. Na, ebben a kávézóban pont az ellenkezőjével lehet találkozni. A cselédruhába öltözött felszolgálók kifejezetten bunkók a vendégekkel. „Minek jöttél ide?” „Na, igyatok valamit, aztán húzzatok haza!” és hasonló mondatok hagyják el a szájukat. Mivel a vendégek tudják, hogy ez csak egy játék, kifejezetten élvezik ezt a fajta viselkedést.




Friendly Fire
Itt is szobalány kinézetű pincérlányokkal találkozhatunk, azonban a hely mégsem annyira cuki, ugyanis fegyverekkel van tele. A kávézó egy része üveggel van leválasztva, itt lehet a különböző fegyvereket és töltényeket kipróbálni és leadni egy-két „barátságos lövést”.


Te melyikbe látogatnál el legszívesebben?

 

Még több japán furcsaságról, őrültségről itt olvashatsz.

 

 

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Konyhalál Facebook oldalához és iratkozz fel a heti hírlevélért a blogkövetésre, ne maradj le semmiről! 🙂

Ez a cikkem megjelent a Kávé oldalán is.

 

A McDonald’s sikerének története

 

A McDonald’s a világ legismertebb márkái között van. Sokan rendszeresen járnak “mekizni”, sokan csak megkóstolták a szendvicseket, sokan szeretik és sokan egyfajta “üldözendő” műkajának gondolják. Véleménye mindenkinek van róla. Most viszont arról lesz szó, hogy miként alakult a McDonald’s egy kis étteremből világméretű lánccá.

1937-ban egy amerikai testvérpár, Richard és Maurice McDonald egy “semmi különleges” éttermet üzemeltetett a kalifornia Pasadena közelében. Ebben az időszakban épültek ki az Amerikai Egyesült Államok nagyvárosainak kertvárosi részei, így az étterem igyekezett alkalmazkodni az onnan autóval bejáró lakossághoz. Forradalmi újítások az autós kiszolgáló pult volt, ezáltal a siető vendégek az autóból ki sem szállva rendelhettek és görkoris pincérek hozták ki nekik a kért ételeket.

A hamburger az 1940-es években lett népszerű az olcsósága miatt. A McDonald testvérek vezették be, hogy az alkalmazottak egy-egy feladatot látnak el, így a szendvics előállítási költségei tovább csökkentek. 

1955-Ben Ray Kroc, egy shake készítő gép utazóügynöke fellelkesült az új típusú gyorséttermen, és ő lett a McDonald testvérek exkluzív franchise partnere. Az első McDonald’s éttermét Des Plaines-ben, Illinois államban nyitotta meg, s ezzel a világ legnagyobb és leggyorsabb gyorséttermi terjeszkedését indította el.

1968-ban Jim Delligatti, a McDonald’s egyik franchise partnere megalkotta az emeletes hamburgert, hogy fellendítse étterme forgalmát. Ezzel megszületett a Big Mac, mely azóta a világ egyik legnépszerűbb szendvicsévé vált.

A nyitás éveiben a fő célközönség a fiatal felnőtt korosztály volt, a 40-es, 50-es évekre családcentrikusabbá vált az étterem, az üvegpoharakat leváltották a műanyagok, illetve családi- és gyerekmenük is elérhetők lettek a családok számára. Ekkor tervezték meg az étterem “kabalafiguráját”, Ronald McDonaldot is, aki hosszú évtizedekig népszerűsítette az éttermet.

John Gibson és Oscar Goldstein fejéből pattant ki az ötlet, hogy a McDonald’snak szüksége van egy promóciós alakra, aki feltűnő, mégis kedves, könnyen felismerhető és vendégcsalogató. Az 1900-as évek közepén a Bozo Cirkusza névre keresztelt tévéműsor volt a legnépszerűbb a gyerekek körében – ennek sztárja egy csalafinta bohóc volt. Az étteremlánc úgy döntött, hogy támogatja a műsort, cserébe pedig népszerűsítést remélt. A várt haszon és vele a nyereség pedig nem is maradt el, az étterem hatalmas népszerűségre tett szert.

Az arany ívek az étteremlánc számára nem csak egy logó, hanem sokkal több annál. Az étterem logóját George Dexter címfestővel készíttették a McDonald testvérek. George egy fénycsőüzem vezetőjeként már rendelkezett némi tapasztalattal és alapgondolatát is üzemének köszönheti. Úgy képzelte el az éttermet, hogy az élénksárga neoncsövek nemcsak világító testekként, hanem tartó elemekként is üzemelnek, napjainkra pedig összekötötték e neoncsöveket, hogy M betűt formázzanak, így született meg a mindenki számára ismert logó.

 

A McDonald’s Magyarországon

1988. április 29-én nyitott az első magyar Meki Budapesten a Régiposta utcában. Az étterem bejáratánál napokig hosszú sorokban álltak az emberek, első napon 10.000 hamburgert vásároltak.

A vendéglőben egyidejűleg 250 ember étkezhet, és a Meki azt vállalta, hogy mindenkit 72 másodpercen belül kiszolgálnak. Nem tudom, manapság mennyien dolgoznak egy-egy Mekiben, de akkor 150 alkalmazott volt az egy üzletre, akiknek többsége külföldi volt, és a magyar dolgozók betanítására érkezett az országba.

Az ételek elkészítéséhez szükséges alapanyagok, csomagolóeszközök jelentős részét belföldről szerzik be: a zsemlét és a húspogácsát Bábolnáról, a szószt és a mustárt a kecskeméti Univer Áfésztől, a hasábburgonyát a miskolci Hűtőipari Vállalattól, a fagylalt- és turmixalapanyagot a Budapesti Tejipari Vállalattól.

Akkoriban csupán 15 termék közül lehetett választani, a legdrágább 43 Ft-tal a Big Mac volt.

Két év múlva nyitották meg a világ azóta is egyik legszebb Mekijét a Nyugati pályaudvarnál. Majd még ugyanabban az évben megnyílt az első vidéki étterem Győrben és az első McDrive Óbudán.

 

A McDonald’s napjainkban

A McDonald’s egyre híresebb, kedveltebb lett és egyre jövedelmezőbb üzlet vált belőle. Csak Európán belül 38 országban, közel 33.000 étterem üzemel, a napi európai látogatottság pedig megközelítően 14 millió fő – ez az arány világviszonylatban 50 millió főre rúg. Napi bontásban kb. 1700 vendéget számoltak éttermenként naponta, a dolgozók száma pedig meghaladja a másfél millió főt.

 

 

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Konyhalál Facebook oldalához és iratkozz fel a heti hírlevélért a blogkövetésre, ne maradj le semmiről! 🙂

 

 

Forrás: http://starity.hu/magazin/43069-titkok-nyomaban-a-mcdonalds-tortenete/

https://www.mcdonalds.hu/rolunk/franchise-program/a-mcdonalds-tortenete

http://index.hu/belfold/tegnapiujsag/2008/04/29/1988_megnyit_az_elso_magyar_mcdonald_s/?cp=4#comments

 

 

 

 

Street food a múltból

 

Napjainkban virágkorát éli a street food, azaz az utcai kaja. Nem is tudom, van-e erre valamilyen megfelelő magyar kifejezés, így olyan esetlenül hangzik. Valaki egyszer kommentben meg is jegyezte pont erre, hogy minek ez a sok felesleges idegen szó, mondjam/írjam magyarul. 

Megjelentek az utcákon, szórakozóhelyeken, fesztiválokon a különböző átalakított, kicicomázott büfekocsik, “cabrio” jelleggel kitelepülnek az éttermek is. Szóval nincs mese, mindenhol minden az evésre csábít. De ha belegondolunk, nem újkeletű a dolog, az utcai evészet korábban is igen kedvelt volt. Gondoljunk a balatoni büfékre, a vásárokban a kolbászos standra vagy éppen a búcsúkban a vattacukrosra. Most belőlük hoztam egy csokornyi fotóválogatást. Csak meg ne éhezzetek, mire a végére értek! 🙂

 

Nézd meg ezt is: Ezeket ettük a 80-as években

 

 

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Konyhalál Facebook oldalához és iratkozz fel a heti hírlevélért a blogkövetésre, ne maradj le semmiről! 🙂

 

 

Forrás: Fortepan

 

 

 

 

Miért van egy óriási villa a Genfi-tóban?

 

 

Vevey, a Genfi-tónál levő kis városka több világhírességgel is büszkélkedhet. 1867-ben itt alapították a Nestlé vállalatot és 1875-ben itt gyártották az első tejcsokit. De a városban élt élete utolsó 25 évében Charlie Chaplin is, miután 1952-ben filmjei témája és nézetei miatt kiutasították az Egyesült Államokból. Vevey nagy tisztelettel emlékezik Chaplinre, egykori lakóházában 2014-ben nyílt meg a rá emlékező múzeum, a tóparton álló szobor pedig igazi zarándokhelynek számít. A szoborral szemben egy meghökkentő alkotás emelkedik ki a vízből: egy nyolcméteres, gigantikus villa, melyet az Alimentarium, a Nestlé egykori központjában működő Élelmiszer-múzeum tizedik évfordulójára állítottak, s mára Vevey szimbóluma lett.

Az Alimentarium az első étellel foglalkozó múzeum, és ma is egyedülállóan sok aspektusból mutatja be az emberi étkezést, kulturális, történelmi és tudományos szempontból is el lehet mélyedni a táplálkozáshoz kapcsolódó témákban. A kiállítási tárgyak mellett workshopokon, főzőkurzusokon lehet részt venni, az óriási konyhakertben is sétálhatunk.

 

 

Az arra járókat megihlette rendesen az óriásvilla! 🙂

És hogy előző – emeléstechnikával foglalkozó – munkahelyemhez kapcsolódjak, itt egy érdekes emeléstechnikai feladat, emeljük egy nagyjából fogás nélküli óriásvillát be a vízbe álló helyzetben 🙂

 

Te már jártál itt?

 

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Konyhalál Facebook oldalához és iratkozzon fel a heti hírlevélért a blogkövetésre, ne maradj le semmiről! 🙂

 

A múzeum honlapja: https://www.alimentarium.org/en

Melyik a jó dinnye? – ezután applikációval fogsz dinnyét venni!

 

Nyáron alig várjuk, hogy eljöjjön a dinnyeszezon. Isteni a jól lehűtött gyümölcsöt egymás után nyeldesni, míg aztán majd’ kipukkanunk tőle. Az éjjeli WC-re rohangáláskor meg megfogadjuk, hogy soha többet nem eszünk belőle ennyit egyszerre. És ezt tartjuk is. Egészen másnapig 😀

De honnan tudjuk vásárlásnál, hogy melyiket válasszuk? Te is kopogtatsz?

 

Régen ugye volt a lékelés, amikor azzal az eladó azzal a speciális kerek késsel kianyarított egy jó darabot, átadta, az egész család végigkóstolta és rámondta az áment. Vagy nem. Pár éve azonban a lékelés már nemigen létezik. Nem tiltották be, de az ezzel kapcsolatos higiéniai előírásoknak nehéz megfelelniük a kereskedőknek. És persze ők is jobban járnak, ha egy dinnye sem lesz a lékelés után a visszautasítás áldozata…

Akkor mi alapján válasszunk?

Magyarországon nyáron nemzeti sporttá válik a dinnyekopogtatás. De tudjuk-e, hogy mit kell hallanunk vagy csak püfölünk? 🙂

Azt mondják, hogy a kopogtatásnál kongó , kissé visszhangzó, rezgő hangot kell hallanunk, akkor nem fogunk csalódni. Ha tompa, puffogó a hang, akkor valószínűleg kásás a belseje.

Másik módszer a kacs megfigyelése. Ha ez teljesen elszáradt, és a környező szőrök is lepotyogtak, az azt jelzi, hogy a példány régóta áll a standon. Ha zöldes, nem túl száraz, és még némi mézgafolyás is látható rajta, akkor az áru friss. De az érett dinnye szára még a földön elszárad, és ilyenkor a termés könnyen leszakítható a szárról. Mivel a dinnye nem utóérő, ezért nem mindegy, hogy az érés mely szakaszában került leválasztásra. Ezért a száradt szár azt is jelezheti, hogy jókor került felszedésre a gyümölcs és azt is, hogy régóta ott áll a pulton. 

A minél nagyobb, annál jobb elve a dinnyénél is bejöhet, de inkább a szezon elején.

Brit tudósok… ja, nem! Magyar tudósok, azaz egy szegedi fizikuscsoport tudományos útra vitte az ütögetős vizsgálatot. Különböző dinnyéket vizsgáltak, melyeket szintén a kezükkel kopogtattak, viszont az eredményt mikrofonnal rögzítették, majd elemezték a hangerő, a frekvencia és az édesség közötti összefüggéseket. Ők is hasonló megállapításra jutottak, az a dinnye jobb, amelynél mélyebb hangot hallunk ugyanolyan ütögetésre. Azt ajánlják, vigyünk magunkkal a dinnyevásárláshoz abszolút hallású ismerőst, ő biztosabban fel fogja ismerni a 150 Hz körüli “édes” hangot 🙂

 

Nincs kéznél egy ilyen ismerős? Semmi probléma! Csak töltsd le ezt a dinnyeédességmérő” applikációt és biztos lesz a jó választás! Mert ilyen is van…

 

 

Szeretnéd a dinnyét kreatívan tálalni? Itt van 35 szuper ötlet rá!

 

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Konyhalál Facebook oldalához és iratkozz fel a heti hírlevélért a blogkövetésre, ne maradj le semmiről! 🙂

 

 

Forrás: 

http://kertesz.blog.hu/2012/07/21/dinnyefortelyok

http://index.hu/tudomany/2011/08/26/erdemes_a_dinnyet_kopogtatni/

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!