Konyhalál

Így blogolok én

blogger

 

 

Korábban már volt egy bejegyzésem a blogposztok születéséről Mennyi idő alatt készül el egy ötperces süti? címmel, azt úgy láttam, hogy nagyon szerettétek (vagy legalábbis kíváncsiak voltatok rá :)) Ez a poszt is egy kicsit a “kulisszák mögé” enged betekintést, talán ez is érdekes lehet.

A bloggerek között időről-időre felbukkan, majd “végigsöpör” egy-egy vándordíj, amit az egyik blog írója ad a másiknak elismerése jeléül. A díjjal általában járnak mindenféle kérdések is, amire a blogon válaszolhatunk.

Régebben még ezeket hírül adtam a blogon is, aztán leszoktam róla, mert úgy gondoltam, ennek az olvasók számára nincs hírértéke, másrészt néha olyan “barátság füzet” szintű vagy éppen “az élet értelmét” firtató kérdések is jártak hozzá, amikre egyszerűen nem volt kedvem válaszolni és nem is éreztem gasztroblogra valónak.

Na, de most kivételt teszek, mert tetszenek a kérdések! 🙂 Suz’n-től kaptam a díjat és vele együtt a megválaszolnivalókat.

 

Melyik része a blogolásnak az, amitől szívesen megszabadulnál, ha tehetnéd (munkafázisra gondolok)?

A mosogatás a sütés után. 🙂

mosogatás

Bár azt hiszem, nem pont erre vonatkozott a kérdés. Gasztrobloggerként elég összetett a “feladat”, mert ugye meg kell csinálni az adott kaját, annak jól kell kinéznie, azt szépen le is kell fotózni és csak utána jön az írás része. De minden egyes részét szeretem csinálni a sütéstől kezdve a blogposztok megjelenítéséig. 

 

Melyik az a műfaj, stílus, ami nagyon tetszik, ám úgy érzed képtelen lennél rá, hogy alkoss benne?

Vannak nagyon jó személyes blogok, olyanok írják, akik egyáltalán nem ismerek, de mégis kíváncsi vagyok az életükre, mert egyszerűen jól, érdekesen írnak vagy olyanok történnek velük, ami engem érdekel. Szerintem ez a legnehezebb, a saját “kis életedet” úgy megírni, hogy az olvasók kíváncsiak legyenek a “következő részre”. 

 

Honnan inspirálódsz?

szakácskönyv

Rengeteg gasztroblogot követek, magyarokat és külföldieket, vagy a recept vagy az alapanyag vagy a kinézet fog meg és ezek alapján készítem el ugyanazt vagy egy abból kiinduló receptet. És vannak a recepteken kívüli bejegyzések, érdekességek, interjúk. Hát, ezek csak úgy jönnek… 🙂

 

Tanulod-e tudatosan (nem arra gondolok, hogy okulsz mások hibáiból, hanem utánaolvasol, kutatsz) a blogolást bárhonnan?

Már gyerekkoromban bloggernek készültem – itt éppen Anyu tanít rá. Ja, nem 🙂

blogger

Úgy kezdtem, hogy nekem gasztroblogot “kell” írnom. Nem sok mindent tudtam a blogokról, azt leszámítva, hogy olvastam párat. De aztán egy idő múlva elkezdett érdekelni, hogy hogyan lehetne jobbnak lenni, fejlődni. Elég sok, a témával foglalkozó cikket olvastam magyar és külföldi oldalakon is, workshopokon veszek részt, a “marketing” része is nagyon érdekel, ezzel kapcsolatban is jó pár oldalt követek. Szóval igen, folyamatosan tanulom.

Digital Divas

 

Van-e példaképed írás terén? Ki az?

Vannak blogok, amiket követek, nem példaképek, csak tetszenek. Példakép nincs.

 

A legdühítőbb bloggerszokás szerinted?

Ha valaki “lenyúlja” más írásait, képeit, majd sajátjaként tünteti fel. Van, aki egyszerűen csak béna és így próbál érvényesülni és vannak oldalak – egyre több – akik ebből élnek meg, keresnek pénzt, na, ez a legrosszabb.

A másik kevésbé dühít, de szeritem a blogoláshoz alapvető lenne, hogy az író tudjon írni. Helyesen. Ez rengeteg blognál hiányzik, ezeket zárom is be (egy kis szörnyülködés után).

 

Félsz-e attól, hogy negatív hatás, következmény járhat a blogolással? Mi a félelmed?

Nem hiszem, hogy bármi negatív hatás érne emiatt. Ez talán a nagyon személyes, kitárulkozós blogoknél lehetséges félelem.

 

Mi az, ami a legjobban tetszik mások blogjain (poszttípus, designelem, ábra, bármi) és nálad nem szerepel?

Tetszenek a minimalistább külalakú blogok, majd egyszer talán nekiállok átalakítani, bár tartok tőle, hogy a cafeblogon levő sablonokkal nem lehetne mindent megcsinálni, amit elképzelek.

Egyre népszerűbbek a blogok mellett (helyett?) a vlogok, azaz a videóblogok és nagyon sok tehetséges fiatal van, akiknek egyáltalán nem okoz gondot kamera előtt beszélni, na, nekem ez nem hiszem, hogy menne…

 

Van-e blogos álmod?

gasztroblogger

Egyszer valami ilyesmivel foglalkozni főállásban.

 

Mit gondolsz a jelenlegi bloghelyzetről?

“Ilyet bárki meg tudna csinálni.” 

És mégsem csinálja…

Rengeteg blog van, ami szerintem tök jó. Tényleg csak egy pár kattintás elindítani, de életben tartani, folyamatosan “tartalmat szolgáltatni” annál nehezebb. Szerintem főleg az első néhány hónap utáni időszak a kritikus, amikor a kezdeti lelkesedés és az elején megálmodott 5 bejegyzés “kifújt”, az olvasók meg (még) nem özönlenek.

 

Kaptál-e valaha kritikát a blogod miatt olyantól, aki nem foglalkozik hasonlóval? Hogy érintett?

Jött néhány olyan a recept felrakása után pár perccel, hogy az “övé finomabb”. Hát jó! 😀

“Ezt nem így KELL csinálni (recept).” Mi az, hogy kell?

“Ezt egy óvodás is meg tudja csinálni.” Ennek mondjuk örülök, hogy kifejezettem célom egyszerű ételeket, egyszerűsített recepteket IS bemutatni.

 

Mikor iratkozol fel egy blogra?

Mióta nem vagyok blogspotos, nem használom a feliratkozás funkciót. Ha mégis feliratkozom, akkor az általában egy nyereményjáték feltétele 🙂

Ha érdekel egy blog, akkor a facebook oldalára iratkozom fel.

Ennek 3 oka lehet:

virtuális vagy személyes ismerősöm a blogger

érdekel a téma

alapesetben nem igazán érdekelne a téma, de a blogger olyan érdekesen/viccesen/olvasmányosan ír, hogy mégis olvasom rendszeresen

 

 

Itt egy régebbi hasonló bejegyzésem, ott is válaszolok pár kérdésre. 🙂

 

Neked van kérdésed a blogolással kapcsolatban? Tedd fel kommentben, szívesen válaszolok.

 

 

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Konyhalál Facebook oldalához és iratkozz fel a heti hírlevélért a blogkövetésre (itt, jobbra), ne maradj le semmiről! 🙂

 

Ajánlom magamat – 5 éves a Konyhalál blog!

5 éves a Konyhalál

 

Nahát, ide is eljutottunk! 🙂

5 évvel és néhány nappal korábban jött az ötlet, hogy nekem is blogot kell írnom. Tulajdonképpen csak néhány süti megsütésén voltam túl, nem is tudom, miért gondoltam, hogy jó lesz, ha én ezt blog formájában megörökítem… Még arra is emlékszem, hogy a Ferenciek terén a buszmegállóban találtam ki a Konyhalál nevet. (Hogy miért ez lett, arról itt olvashattok.)

Most már azért más nevet választanék neki, akkor nem gondoltam, hogy egyszer ennyien fogják olvasni, csak olyan jópofának és kicsit lázadónak tűnt 😀 El is gondolkodtam már a névváltoztatáson, de őszintén szólva nem jutott eszembe jobb (vagy ami igen, az sajnos másnak is, pont néhány héttel korábban), olyan kommerszet, mint XY konyhája nyilván nem akarok. Így maradok halálos Konyhalál. 🙂

Szóval, ezzel a karamellás sütivel indult a blog 2011. feburár 4-én, ahol már megfigyelhető “csodálatos” szobrásztehetségem és fotózási “hozzáértésem”. 😀 Akkoriban átlagosan még csak havonta 5 bejegyzés született, de aztán elkapott a “gépszíj”. 🙂 Ez főként 2013-ban a Cafeblogra költözésemnek köszönhető, ahol pár nap múlva megosztották az egyik bejegyzésemet és hirtelen – az addigiekhez képest – rengeteg olvasó jött. Sőt, ebben az első hónapban bekerültem a 20 legolvasottabb blog közé. Ettől teljesen padlót fogtam, hogy ilyen sikerülhet, szóval utána még jobban beindult a “sütiüzem”. 🙂 Aztán egy jó darabig nem kerültem ilyen magasságokba, de egyre több olvasó jött, engem meg egyre jobban elkezdett érdekelni a blogíráshoz kapcsolódó minden egyéb (facebook oldal felturbózása, SEO, marketing, kicsit a fotózás stb.) is, rengeteget utánaolvastam és -olvasok ezeknek, elkezdtem tudatosabban írni a bejegyzéseket és tudatosabban posztolni. A befektetett munkának aztán meglett az eredménye, 2014 márciusa óta (egy pihizős hónap kivételével) folyamatosan a 20 legnézettebb Cafeblogos blog között voltam.

 

5 éves a Konyhalál

 

Mostanáig 638 bejegyzés került fel, ebből legalább 550 receptes, de van néhány interjú, programajánló vagy éppen a főzéshez, konyhához kapcsolódó érdekességeket bemutató is, mert ezek engem, mint olvasót szintén érdekelnek – úgy látom, hogy titeket is. Ezekhez 1298 hozzászólást írtatok, ami azért is nagy szám, mert ide külön regisztrálni kell a kommenteléshez, ami azért elveszi az emberek egy részének a kedvét. 

 

2013 októbere óta 3.180.000 oldalletöltés volt a blogon, ami számomra egy hihetetlenül nagy szám, úristen, egyharmad Magyarország! 

A másik hatalmas szám – jelenleg – 18.658 , akik a Konyhalál Facebook oldalát követik. Ott még jobban folyik az élet, jönnek folyamatosan az új követők, a kommentek, lájkok, megosztások, amiket ezúton is nagyon köszönök!

 

5 éves a Konyhalál

 

A következő lépcsőfok az lenne, ha egyszer – nemsokára – ebből valamiképpen meg tudnék élni. Én nem a “cukrászdanyitós fajta” vagyok, mert sok sütis bloggernek ez az álma, nekem inkább a sütés ÉS utána az írás így együtt, ami fekszik, szívesen működnék együtt cégekkel, mutatnék be újfajta termékeket, eszközöket, programokat, éttermeket, mint ahogy tettem ezt eddig is, ha éppen olyat próbáltam ki, ami valamiért megragadta a figyelmemet. Külföldön ennek már nagy hagyománya van, a nagyobb követőtáborral rendelkező bloggerek véleménye igencsak fontos tényező tud lenni egy-egy termék, szolgáltatás értékesítésében. Itthon egyelőre én főként a beauty blogoknál látom ezt a példát, de talán a gasztroblogok esetében is egyre jobban felfedezik ezt a lehetőséget a cégek. 

Még talán a Facebook oldalak kezelésében, menedzselésében is tudnék kisebb vállalkozásoknak újat mutatni, meglepett, hogy az ismerőseim körében vannak, akiknek saját cégük van, de mennyire nem (vagy csak simán rosszul) ismerik és használják a Facebook adta lehetőségeket, pedig gyakorlatilag ingyen van, csak némi időt (és kreativitást) kell rááldozni. De persze lehet, hogy tudják, hogy igen, kellene csinálni, mert ma már egy cégnek “kötelező” jelen lenni a social mediában is, de ezzel már végképp nincs kedvük foglalkozni, nekem meg pont van (4 oldalt is kezelek jelenleg, köztük pl. harmadmagammal a több, mint 64 ezer követővel rendelkező Cafeblog oldalát is) 🙂

Szóval, igen, ajánlom magamat és a blogomat, ha valaki lát fantáziát bennem, tetszik, amit eddig csináltam, szeretne együttműködni valamilyen formában, ne tartsa magában, írjon nekem, hátha egyszer – nemsokára 🙂 – megvalósul ez az álom, volt már olyan blogger, aki a blogján keresztül talált munkát vagy éppen albérletet, talán nekem is sikerül!

 

Köszönöm az eddigieket, várlak továbbra is ugyanitt:

Morvai Linda

 

Süti vagy nem süti – úristen, benne vagyok egy szakácskönyvben!

Süti vagy nem süti szakácskönyv

 

Megjelent a Cafeblog bloggereinek receptjeiből összeállított szakácskönyv, a Süti vagy nem süti!

Összesen 15 blogger szerepel benne, köztük én is. Olyan gyors és egyszerű édességreceptekből áll a könyv, amelyek eddig nem szerepeltek a blogokon.

Még augusztus végén indult az egész, hogy ha van kedvünk hozzá, küldjünk receptötleteket, ami (és még egyéb szempontok) alapján kiválasztják, hogy kik szerepelhetnek majd a könyvben. Naná, hogy volt kedvem! De aztán kicsit beparáztam, hogy mi lesz, ha nem sikerül majd pont a fotózásra jól összehozni a sütiket vagy nem sikerül szépen felszeletelni vagy csak megsínylik a fotózás helyszínére utaztatást a bkv-n. Ezen kívül legyen gyors recept is és még ne is szerepeljen a blogon. Hát, én úgy döntöttem, biztos, ami biztos, a sütés nélküli golyós édességek még sosem hagytak cserben, bármi történjék, azokból lesz “valami” :). Nos, az első körön sikeresen túljutottam, beválogattak engem és a golyóimat 🙂

Süti vagy nem süti Konyhalál Morvai Linda

Szeptemberben jött a fotózás. Műterem, profi fotós és foodstylist, aki kb fél perc alatt olyan kompozíciót összerakott a sütikből, hogy csak lestem. Azért persze jóval tovább tartott, mire meglettünk, még rólunk is készültek képek.

Süti vagy nem süti

Süti vagy nem süti Konyhalál

Na, és még címlapmodell is lettem! Ezt azzal érdemeltem ki, hogy egyedül nekem volt fehér telefonom, így 3 és fél ujjam is bekerült a kompozícióba. 😀 Ez volt a legviccesebb része az egésznek, az asztal előtt kellett térdelnem jó fél órát kissé kifacsart pózban, hogy a süti, a telefon és azon a kép is jól látszódjon és mindez természetesnek hasson.

Süti vagy nem süti  Süti vagy nem süti Morvai Linda

Ezután már – nekünk – csak az ellenőrzés és a várakozás volt hátra, míg november legvégén végre kijött a nyomdából a könyv.

Süti vagy nem süti

Süti vagy nem süti

Pár nappal később jutottam csak el könyvesboltba, hogy végre belelapozhassak. Egyelőre tényleg csak lapozgatás volt, gyorsan megkerestem a “saját” részemet és telefonnal végigkattintgattam. Biztos nézett a többi vásárló, hogy csóri kifotózza a recepteket ahelyett, hogy megvenné a könyvet 😀 (kapunk néhány példányt mi is, de arra még pár napot várni kell).

Süti vagy nem süti Konyhalál Morvai Linda

 

Bár nekem nem volt álmom, hogy szakácskönyvem legyen, de azért mégiscsak menő egyben szerepelni… 🙂

 

 

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Konyhalál Facebook oldalához és iratkozz fel a heti hírlevélért a blogkövetésre (itt, jobbra), ne maradj le semmiről! 🙂

 

 

Kikből lesznek a gasztrobloggerek?

1    

Elindultam a “világhírnév” felé! 🙂

A mai Szuperinfó újságban szerepelünk Culin’Art-os Andi barátnőmmel, a cikk címe: Kikből lesznek a gasztrobloggerek? 🙂

A cikket itt olvashatjátok: http://belvaros2.szuperinfo.hu/wp-content/blogs.dir/71/files/BPUJ_003_00_0311.pdf 🙂 🙂 🙂  

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!