Konyhalál

Ingyen kávé? Lehetséges!

 

Nem minta egy-egy kávé anyagi csődbe döntene bárkit is, de ha nem kell fizetni érte, annak azért tudunk örülni 🙂

Például az álláshirdetésekben szerintem kifejezetten vicces (de lehet, hogy szánalmas?), hogy a mit nyújtunk résznél kimelik, hogy “nálunk ingyen van a kávé korlátlanul”. Amikor van kb 5 sor a mit nyújtunkban és ebből egy a kávé – egy meg a “versenyképes fizetés”, akkor azért gondolhatjuk, hogy nem ez lesz idén “az év munkahelye”. De örüljünk, hogy ez is van.

Na, de nem is erről akartam írni, hanem hogy valóban vannak olyan kávézók/kávézási lehetőségek, ahol ingyen kaphatjuk meg az életmentő kávénkat. Persze cserébe azért adnunk kell valamit, de a kávéért nem fizetünk.

 

Fizess imával – Jedro Kávéház

Zágrábban a Sveta Merti Slobode templomhoz tartozó Sveti Duh (Szentlélek) parókia működtetésében nyílt meg 2010-ben a Jedro, azaz Vitorla kávéház, ahol fogyasztás után mindenki a lelkiismerete szerint imával fizetett. Az árlapon az elmondandó imák mennyiségét tüntették fel.

presszókávé, tea – 2 Miatyánk

tejeskávé, kakaó – 3 ima

capuccino – 4 ima

cola – 5 Üdvözlégy Mária (ezt már drágán “mérik”)

ásványvíz – 2 ima

szeszes italt, cigi – nincs 

A kávézó ötlete a papnövendékektől származott, akik a szentmisék után szívesen beszélgettek volna még a hívőkkel. 4-5 önkéntes pincér szolgálta ki a 60-80 vendéget.

Sajnos semmiféle aktuális infót nem találtam a helyről, így talán már nem működik, pedig nagyon érdekes kezdeményezés, szerintem sok látogatójuk lenne mostanság is.

 

Taxizz a kávédért – Arita taxi

Japánban valósították meg a barista taxit, ahol utazás közben a kávézás élményét is élvezhetjük. Az anyósülésre kávéfőző van telepítve, az utasok a frissen lefőzött kávét porceláncsészékből kortyolhatják, mindezt ingyen – persze az utazás náluk sincs ingyen 🙂

Egy ideje már nekem is eszembe jutott hasonló, hogy pl egy közlekedő villamoskocsit ki kéne bérelni és oda egy kávézót/büfét telepíteni. Persze nem a Népszínház utcában közlekedő villamosnál, hanem mondjuk a Duna-parti 2-es vilinél lenne ez érdekes, egy jó kávé, süti mellett lehetne végignézni a Dunát, a budai oldalt. Remélem, valaki egyszer megcsinálja, menő lenne!

 

Fizess verssel – Magyaroroszágon

És végre mi sem maradunk ki az ingyen kávéból. Valószínűleg a többségünknek nyűg volt általánosban, középsuliban a versmagolás és azóta eszünkbe sem jutott hasonló. Ki tudja, ha most előveszel egy verseskötetet, lehet, hogy máshogy látod az iskolai kötelező verseket, sőt, még az is lehet, hogy néhány átolvasással elő is jönnek a régen megtanult sorok az agytekervényeid mélyéről 🙂

Ez az akció egy napig, március 21-én, a költészet napján érvényes. Az eseményről, a csatlakozó kávézókról bővebb infó itt.

 

 

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Konyhalál Facebook oldalához és iratkozz fel a heti hírlevélért a blogkövetésre, ne maradj le semmiről! 🙂

 

 

 

Így kávéztunk a 80-as években

 

Kávé.

Sok ember napja el sem indulhat anélkül, hogy ne inna egy csészényit ebből az aromás fekete italból. Enélkül használhatatlanok. 

Manapság már hiper-szuper kávégépek garantálják otthonunkban is a kávéházi élményt vagy ha azt nem, akkor legalább a kávé egy gombnyomásra való elkészültét. Választhatunk sokszáz kávéféléből, megtalálhatjuk a kedvencünket a sokféle pörkölési eljárás, származási hely vagy akár ízesítés szerint.

Na, de hogyan is nézett ez ki jó 30 évvel ezelőtt? Én akkor gyerek voltam, így nyilván nem kávéztam, de a szüleim rendszeresen, így azért nekem is van jónéhány emlékem.

 

Hogyan kávéztunk otthonainkban? Először is el kellett mennünk a közértbe (pestiek) 

vagy az ABC- be (vidékiek)

Ott a korábban látott reklámok alapján…

kiválasztottuk azt a kávét, amit hazavinnénk.

 

A gyerekek Maci kavét ihattak.

Na de akkor még nem őrölve árulták a kávét, viszont szinte minden boltban megtalálható volt a mák- és diódaráló mellett a kávédaráló is. A jellegzetes hanga hozzátartozott a boltokhoz. És milyen jó volt a finom kávéillatban a kosarak tartalmát elpakolni!

Ha a boltban elmulasztottad, akkor az otthoni elektromos…

vagy kézi darálóddal kellett őrölni.

Aztán mehetett a kávé a kotyogósba.

Amiből ilyen kiöntőbe folyt ki (rosszabb esetben robbant és beterítette az egész – frissen festett – konyhát).

Innen ment az aranyszegélyű kávéspoharakba

vagy a nászajándékba kapottkávéskészletbe.

Dobtunk bele kockacukrot…

öntöttünk bele a műanyag tejkiöntő segítségével a zacskós tejből…

és a tetejére mehetett a legnagyobb királyság, a szifonos tejszínhab!

Ha ez mind megvolt, elégedetten dőlhettünk hátra, hogy az iszogatás közben megcsodálhassuk a saját kezűleg készített, kávé ihlette falidíszünket. 🙂

 

 

Szeretnél még nosztalgiázni? Nézd meg, hogy milyen volt a konyhánk, illetve, hogy miket ettünk a 80-as években: 1. rész, 2. rész!

 

 

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Konyhalál Facebook oldalához és iratkozz fel a heti hírlevélért a blogkövetésre, ne maradj le semmiről! 🙂

 

 

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!