Konyhalál

Szuper konyhai ötletek? Szerintem nem! #2

konyhai ötletek

 

Az interneten, közösségi oldalakon egy-egy jó ötlet nagyon hamar elterjed. Meg a nem annyira jók is. Vagy csak szerintem nem mindegyik jó vagy praktikus?

Korábban már írtam 3 másik ötletről, most összejött újabb 3, amivel nem vagyok kibékülve 🙂 Szerintem nem praktikusak. És szerinted?

 

Polc helyett sínekbe illesztés

konyhai ötletek

Nem mondom, szépen mutat így, egyforma üvegekkel, szépen csoportosítva a színeket, na de miért jobb ez, mint a polc? Kell szerezned különböző méretű síneket, azokat egyesével fel kell fúrni, annyi kell belőle, hogy mindenféle üvegmérethez legyen és természetesen hozzá passzoló üvegek is kellenek. Ha véletlenül nem ilyen rendszerezetten pakolod fel a befőtteket és pont a hátsó kell, akkor szedheted le az előtte levőket. Egyszerűbb ez, mint a pár deszkából álló polc? Amire mellesleg mást is lehet pakolni, nem csak (speciális) befőttesüvegeket? 

 

Kihúzható kosaras tárolók

image

Erre is azt tudom mondani, hogy szép-szép, de nem praktikus. Egyrészt baromi sok helyet elfoglal, szóval jó nagy konyha kell hozzá, hogy ez beférjen – többféle zöldségre kalkulálva. Másrészt ha beleteszünk a kosárba mondjuk hagymát, krumplit, akkor ezekről jön le ez-az, a krumpliról esetleg földdarabkák, csírák, a hagymáról a héja pereg és ez a kosár résein kereszül vagy a konyhaszekrény alsóbb részeibe és/vagy a konyhapadlóra esik, sűrűn lehet takarítani…

 

Műanyagflakonból tároló

image

Na, ez viszont bűn ronda! Mi visz rá valakit, hogy ilyenekbe tegye a dolgokat, ennél a sima befőttesüveg is sokkal szebb. Persze az ötödikes technikaórán jó kis feladat ilyet eszkábálni – bár szerintem az egy osztályra jutó el- és megvágott kezű gyerekek aránya viszonylag magas lehet. Aztán meg a szülőké is, ha nekiállnak használatba venni, először kis feszegetés, hogy az egymásba szorult műanyagok engedjenek, majd a szemcsés tartalmának fele kirepül, majd jöhet szülői kézelvágás, miközben egy szolíd káromkodást elfojtva örülnek, hogy milyen kreatív a gyerek 🙂

 

Szerinted praktikusak, tetszenek? Lehet velem ellenkezni is vagy éppen egyetérteni 🙂

 

 

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Konyhalál Facebook oldalához és iratkozz fel a heti hírlevélért a blogkövetésre, ne maradj le semmiről! 🙂

 

Tejszínes barackkrémleves

Tejszines barackkremleves

 

 

Használjuk ki még az őszi gyümölcsöket, főzzünk egyszerű és gyors levest! Ilyenkor már jobban esnek a teltebb ízek is, ha a levest tejszínnel dúsítjuk egy kellemesen krémes állagot kapunk.

 

Hozzávalók:

3 nagyobb őszibarack vagy nektrarin

3 ek cukor

1 csapott tk őrölt fahéj

2 dl Meggle Mesterkrém

4 dl víz

2 ek mazsola

1 citrom héja – ha túl édesnek találjuk, akkor facsarhatunk bele a levéből is

 

Elkészítés:

A barackokat meghámozzuk és kisebb kockákra daraboljuk.

A vízzel és cukorral együtt puhulásig főzzük.

Botmixerrel átpépesítjük.

Hozzáadjuk a citromhéjat, mazsolát, fahéjat és a Mesterkrémet (főzőtejszín) és összeforraljuk.

Fogyaszthatjuk melegen és hidegen is.

Díszíthetjük szeletelt mandulával, aprított pisztáciával vagy tejszínhabbal.

 

 

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Konyhalál Facebook oldalához és iratkozz fel a heti hírlevélért a blogkövetésre, ne maradj le semmiről! 🙂

 

image

Michelin-csillag – mi köze a gumiabroncsnak az étteremértékeléshez?

Michelin Guide

 

Gondoltad volna, hogy az éttermeknek a csillagokat ugyanazok osztogatják, akik a gumiabroncsokat gyártják? Hogy is volt ez?

A történet 1891-ben kezdődött, amikor Edouard Michelin francia üzletember és testvére André, feltalálták a leszerelhető gumiabroncsot. Akkor még nem volt túl sok autó, a tulajdonosokat erősen ösztönözni kellett az abroncsvásárlásra. Azt találták ki, hogy kiadnak egy olyan (eleinte) ingyenes térképet – a Michelin Guide-ot -, amelyen a benzinkutak, autószerelők mellett a kitűnő vidéki éttermek és hotelek szerepelnek és ezzel bírják rá az embereket, hogy kitérőket tegyenek az utak mentén és használják a Michelin gumiabroncsokat. A cég bátorította az utazókat, hogy gyűjtsenek minél több adatot az utakról és a környező hotelekről, ezekkel az információkkal aztán a későbbi kiadványokat kibővítették. Ezek a kiadványok már külön tartalmazták a Francia Autóklub által ajánlott helyeket és értékelték a szálláshelyek minőségét és ellátását.  1919-ben jelentek meg először a vörös borítójú könyvek, amelyek több országra vonatkoztak egyidejűleg. A zöld színű Michelin könyveket először a második világháború előtt adták ki.

Michelin csillag

1926-ban vezették be a csillagozást, először még csak egy csillagot kaptak a jó éttermek, majd a 30-as években jött a 2 vagy 3 csillagos értékelés. Egy csillag az olyan éttermeknek járt és jár ma is, amik saját kategóriájukban kiemelkedőek, a két csillag azoknak, amik megérik a kitérőt, míg hármat azok kapnak, amelyeknek kiváló konyhája már önmagában megér egy utazást. 

A Michelin cég leányvállalata a ViaMichelin ma már digitális formában is hozzáférhetővé teszi a térképeket és ajánlásokat. A könyvek egész Európára érvényesek, 2007-ben már New York és San Francisco szállodái és éttermei is külön kiadványban szerepelnek.

Az éttermeket 3-6 hónapos franciaországi tréningen átesett, inkognitóban érkező szakemberek vizsgálják. Világszerte 80-90 inspektor él, de mivel titokban tartják kilétüket, pontos létszámot nem is lehet tudni. Gyakorlatilag kihalásos alapon lehet közéjük bekerülni. Az étterem tesztelése után minden apró részletről feljegyzést készítenek az alapanyagoktól kezdve a technológián és a szakács kreatívitásán keresztül az étterem berendezéséig. Állítólag azért nem annyira álommunka ez, rengeteget kell utazniuk, ezért gyakran magányosak, naponta 2 étteremben kell enniük, majd hosszadalmas jelentéseket írniuk. Sőt, mivel a csillagos helyek csak az 5 %-ot teszik ki a végigjárt helyeknek, ezért már mindenki túlvan egy-két ételmérgezésen is – veszélyes munka ez, na 🙂
Michelin csillag

A csillagokat egy évre, vagyis a következő kiadvány megjelenéséig kapján az éttermek – és nem a szakácsok, bár nagyban rajtuk múlik a dicsőség. Ha valaki egyszer megkapta, utána igen nagy presztizsveszteséget jelent a következő évben nem megtartani.

 

Magyarországon nemrég adták ki az első csillagot, íme a magyar Michelin “történelem”:

  • 2010. március 16-án Budapesten Gerendai Károly étterme, a Costes kapta meg elsőként, egyetlen magyarországi étteremként a Michelin-csillagot.
  • 2011-ben a Vörösmarty téri Onyx Étterem érdemelte ki az egy csillagos elismerést, a Costes pedig meg tudta őrizni a csillagot.
  • 2014-ben a Borkonyha étterem is egy Michelin-csillagot kapott.
  • 2015-ben a budapesti Tanti kapta meg az elismerést.
  • 2016-ben a Costes Downtown is egy csillagot kapott.

 

 

Nézd meg, hogy tesztelem én az éttermeket 🙂

 

 

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Konyhalál Facebook oldalához és iratkozz fel a heti hírlevélért a blogkövetésre, ne maradj le semmiről! 🙂

 

 

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Guide_Michelin

http://www.lobu.hu/michelin-csillag-tortenete.html

 

Ismered a régi ételneveket? – kvíz

régi ételek kvíz

 

Bandurák, bere, beré, berét, berhe, bodag, borzaska, bramborák, buhi, cicedli, cicege, cincogó, cinke, derrentyű, egérke, enge-menge, görhöny, hadi, hadirántotta, harula, hlebcsánka, hremzli, Kartoffelpuffer, kremzli, krumplibaba, krumplifasírt, krumplilepény, krumplimálé, krumpliplacki, krumpliprósza, krumplitócsni, krumplis tócsni, lapcsánka, lapcsinka, latke, lapotya, lapótya, lapotyka, lepcsák, lepcsánka, lepkepotyi, leppalacsinta, mackó, macok, macskanadrág, matutka, matyutyka, medvetalp, nist, pacsa, pacsni, placki, prósza, recsege, reszelt krumplis, röstiburgonya, rösztike, siligó, sisznyi, smacog, sündisznó, süni, szisznyi, tocsi, tócsi, tocsnyi, tócsni, tócsnyi, toksa, vakhús. Tudod, mit jelentenek ezek a szavak? Mind-mind  krumplilepény tájegységenként változó vagy éppen régies megnevezése.

De most, hogy már ezt mind tudjuk :), más ételekről fog szólni a kvíz. Olyan régi ételneveket válogattam össze, amiről nem biztos, hogy ma is meg tudja mondani mindenki, hogy milyen fajta ételekről van szó. Szóval, egy játékra invitállak benneteket, tippeljétek meg, mit jelent  megadott ételnév, majd jelöljétek meg. A program jelzi, hogy eltaláltad-e, zöld a helyes, piros a rossz válasz. Játsszunk! 🙂

 

 

Ha van kedved, írd meg kommentben, hogy hányat találtál el a 10-ből! 🙂

 

 

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Konyhalál Facebook oldalához és iratkozz fel a heti hírlevélért a blogkövetésre, ne maradj le semmiről! 🙂

 

 

Forrás:

http://www.sticker.hu/vendegfogadas/kisszotr.htm

http://www.fortepan.hu

 

Nagygombos – a rosék hazája

Nagygombos

 

Hallottatok már a Nagygombos borokról? Én most megnézhettem a Nagygombosi birtokot, a szőlőjüket, a borászatot és a felújításra váró, de így is impozáns Grassalkovich kastélyt.

Grassalkovich Antal alapította a nagygombosi birtokot és építtette a barokk stílusú kastélyt, hogy innen irányítsa az uradalmát. Főként állattenyésztéshez kapcsolódó növénytermesztéssel foglalkoztak, valamint szőlővel és gyümölccsel is. 1864-ben a Deutsch család vásárolja meg, akik 300 kataszteri hold szőlő telepítését kezdték meg. 1907-ben a borfeldolgozót és pincét magába foglaló épületet egy emeleti nagyteremmel – amelyet kicsit viccesen bálteremként emlegetnek – egészítették ki. 1957-ben az állam tulajdonába került, majd 99-ben a privatizáció során Gál Tibor neves egri borászé lett, aki jelentős fejlesztéseket hajtott végre. Ekkor palackozták az első gombos címkés borokat is.

2009-ben a Barta család vásárolta meg, a fejlődés újraindult. Tervezik a borászati kapacitás bővítését, a szőlőterületek megújítását és a kastély felújítását is.

Főként a rosé borokra koncentrálnak, melyeknek a mátrai klíma és talaj kifejezetten kedvez. Nyitottak a kísérletezésre, ennek eredménye a zempléni tölgyfa hordós érlelésű Gamay Noir Rosé is, ami abszolút kedvenc a borászatban és a kóstolók körében is. Törekednek a természetességre, hogy minél kevesebb beavatkozással készülhessen a bor. Megadják az időt is minden munkafázisnak, folyamatnak, így a boraik csak tavasszal kerülnek forgalomba. A rosék üde gyümölcsössége és kifinomult részletei Takács-Barta Anna borász ízlését tükrözi. A Nagygombos és a Gróf Gassalkovich borok kerülnek ki a borászatból.

Bár a nagyszüleimnél minden évben készült bor, mi részt vettünk a szüretelésben, szőlőkötözésben, de gyakorlatilag nem ittunk belőle, annyira nem volt megnyerő az íze 🙂 De ez nyilván nem említhető egy napon a nagygombosi szívvel-lélekkel és persze tudással készített borokkal, nagyon jó volt hallgatni Annát, a borászt, ahogy mesél az ízekről, a történetekről, az eljárásokról, érződik, hogy ez igazi szerelem számára.

És most egy kis képes beszámoló következik.

 

Ameddig a szem ellát…

Nagygombos

image

Megy a szüret

image

image

image

image

image

image

image

Kastély az út végén

image

image

Feldolgozás

image

Hatalmas tartályok

image

image

Murci

image

image

Bálterem kívülről

image

Hordók mindenhol

image

image

image

image

Bálterem – jót fog tenni neki a felújítás

image

image

image

Nagygombos

Csillár alulnézetben 🙂

image

image

Terasz

image

Lezárt terület 🙂

image

Megyünk a pincébe

image

image image

image

image

Kóstoló

image

image

Nagygombos borok (Furmint Fotó)

nagygombos_sajto_rozek

Gróf Grassalkovich Borok (Furmint Fotó)

nagygombos_sajto_grassalkovich

Szuper ebéd a gyöngyösi Bori Mamiból

image

 

 

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Konyhalál Facebook oldalához és iratkozz fel a heti hírlevélért a blogkövetésre, ne maradj le semmiről! 🙂 És kóstoljátok meg a Nagygombos borokat! 🙂

 

 

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!